Természetes Élelemmel Teljeskörűen Étkezők Klubja

Célunk, hogy létrehozzunk egy közösséget, amely tagjai olyan étkezési szokásokat alakítanak ki, amellyel egészségük, erőnlétük, fizikai és szellemi frissességük, életminőségük, élettartamuk jelentősen növekszik amellett, hogy minden egyes étkezésüket fantasztikus élvezetként élik meg.

Annak érdekében, hogy ezt elérjük, hiteles cikkekkel, tanulmányokkal, online és személyes előadásokkal, bemutatókkal, programokkal közvetítjük üzeneteinket, átadjuk tudásunkat, tapasztalatainkat. Természetesen személyre tervezett megoldással, ajánlással, tanácsadással is segítünk. Neked is!

Egyél természetes élelmet, ennivalót! Táplálkozz teljeskörűen, hasznosan és élvezettel!

Létrehozzuk a TÉTÉ Klub-ot a következő célokkal: 

• a tagokat hasznos és hiteles információkkal lássuk el arra vonatkozóan, hogy mit egyenek, mit ne egyenek, ha egészségesen akarnak táplálkozni,
• a tagok részére szervezzünk olyan programokat, amelyeken az egészséges táplálkozásra, életmódra vonatkozó konkrét ismereteket szerezhetnek, és azokat a gyakorlatban is elsajátíthatják,
• a tagok által hozzáférhető adatbázist hozzunk létre, amely tartalmazza a vegyszerektől és feltételezhetően káros adalékanyagoktól mentes, természetes élelmek beszerzési helyeit, lehetőségeit.

Olvasd a bejegyzéseinket - az archívumban megtalálod - és szólj hozzá, ha érdekesek számodra!

Szeretnél olyan élelmekkel táplálkozni, amelyek egészségedet, szellemi és fizikai aktivitásodat szolgálják, emellett élvezetet nyújt számodra a fogyasztásuk?

Írd meg nem publikus kérdésedet, véleményedet, valamint csatlakozási szándékodat a klubbal kapcsolatban a teteklub@gmail.com e-mail címre!

Baráti üdvözlettel: TÉTÉ Klub

A 3 legfontosabb tényező, amitől a váll, mell, hát, far és a comb szemet gyönyörködtető lehet!

Mi az a három legfontosabb tényező, ami döntő szerepet játszik abban, hogy milyen lesz a váll, a mell, a hát, a far és a comb?

A következő:

1. Genetikai adottságok.
2. Mozgás.
3. Táplálkozás.

Nézd csak, ezen az 1938-ban készült fotón milyen szemet gyönyörködtető válla, háta, fara és combja van a család kedvenc hízójának!

Manapság ilyet már nem igen látni. Pedig ennek a hízónak a húsa, az ebből készült kolbász, szalonna olyan táplálék volt, amit ma is bátran ajánlok neked.

Genetikai adottságok. Kicsi fej, nem úgy, mint a mai hegedűtok fejű sertéseknél. Apró lábak, nem úgy, mint a mai modell alkatú disznók a hosszú, vékony lábaikkal, combjaikkal. Széles vállak és széles hát, óriási hátsó comb (első comb a lapocka).

Mit gondolsz, hol vannak ennek a hízónak a génjei? Senki sem tudja. Nem őrzi génbank.

Vannak genetikailag a nagyüzemi tenyésztésre, hizlalásra kifejlesztett hús jellegű „modern” sertések. Ezek húsát és a belőlük készített termékeket fogyasztjuk táplálékként.

Hm, szemet gyönyörködtető mell! Szereted a csirke-, vagy pulykamell ételeket? Ha összehasonlítanánk egy mostani „E” kosaras méretűt egy 50 évvel ezelőttivel, akkor azt tapasztalnánk, hogy ránézésre ugyanaz. Viszont az állaga, íze feledhetetlenül magasabb gasztronómiai élvezetet jelent az 50 évvel ezelőttinek. Tápértékéről nem is beszélve.

Mozgás. A fenti képen látható hízót járatták. Kiengedték az udvarra bogarászni, turkálni, kihajtották a legelőre a kondával. Megdolgoztatta az izmait, tornázott a coca.

Hogy miért fontos ez? Sokkal kiválóbb az állaga a húsának, másak a jellemző kémiai paraméterei, ami fontos a tápérték és az ételként, élelemként történő felhasználásuk  eredményeként jelentkező kulináris élvezet szempontjából.

Jellemzően nagyüzemi tartásból származnak a vágóállataink. Mintegy 15-20 lépést tesznek meg naponta, ennyi a mozgásuk (vagy még ennyi sem).

Teljesen más kémiai, biokémiai folyamatok játszódnak így le a húsukban (izomszöveteikben). E miatt is lesz alacsonyabb minőségű a hús a fenti példához képest. Húskészítmények gyártásakor pedig, hogy kompenzálják a hiányosságokat, különféle adalékanyagok felhasználásával állítanak elő olyan készítményeket, ami hasonlít ahhoz, mint amelyik jó minőségű húsból készül.

Táplálkozás. Mit gondolsz, mit evett a fotón látható coca? Nem halliszt, szója, vágóhídi hulladék, elpusztult állati tetemek, takarmánynövények és különféle szerek felhasználásával gyártott tápokat.

Hanem kukoricával, búzával, korpával, a legelő zöldjeivel – számos gyógyhatású növényekkel a legelőn --, lucernával, parajjal, tökkel és moslékkal (a sertés mindenevő, gumós zápfoga van!) etették. Nyilván, az akkori moslékban nem voltak (vegy)szermaradványok, veszélyes anyagok.

Na, most fogod megérteni, miért hoztam példának ezt a jóképű hízót.

Mit eszel meg, amikor felvágottat, párizsit használsz a szendvicsed készítéséhez?

Mit eszel meg egy bécsi szelet, egy rostélyos, vagy egy rántott hús elfogyasztásakor?

Mitől lesz a Te vállad, melled, hátad, feneked, combod szemet gyönyörködtető?

Nyilván a génjeid befolyásolják és meghatározó az is, mennyit, és hogyan mozogsz.

Gondolj csak bele, mi az, amivel súlyozottan befolyásolni tudod azt, hogyan nézz ki? Hogyan érezd magad? Milyen legyen az életminőséged? Az életerőd!

Naponta eszel háromszor (kétszer biztosan). Havonta 90-100-szor. Ha nem okosan, odafigyelve teszed ezt, akkor egy év alatt teljesen kicsezshetsz magaddal. Annyira, hogy nehéz lesz helyre hozni.

Figyelj oda! Alakíts ki a számodra kedvező és egyben szükséges táplálkozási szokásokat!

Megeszed az antibiotikumokkal injekciózott, szermaradványokat tartalmazó vágóállat húsát? Elfogyasztod az egy helyben tespedő, táppal tuningolt sertésből származó vizenyős karajt párolva, hogy ne legyenek zsírpárnácskáid? Mik lesznek helyette?

Mi lesz, ha megeszed azt a sokféle adalékanyagot, ami sok-sok élelmiszerben benne van?

Narancsbőröd? Allergiád? Alvászavarod? Anyagcsere problémád? Túlzott fáradékonyságod?

Esetleg ingerlékeny leszel, harapsz a semmiért is?

Aztán gondolkodsz, mitől is jelentkeztek ezek a tünetek…

Nem is gondolsz arra, hogy attól, amit hónapokon, éveken át megeszel élelmi-szert az élelem helyett…

Legyintesz: ah, no problem? Megteheted. Legfeljebb bele pusztulsz.

Én megteszem azt, amit lelkiismeretem diktál, amire szakmai tudásom feljogosít.

Mondhatod, mit akar ez a pasi? Igaz, amiket mond?

Szerinted jelentéktelen az általam feszegetett probléma? Szerinted foglalkoznak jelentéktelen dolgokkal kormány szinten? Foglalkoznak uniós szinten?

Nézd ezt a hirdetést!

Más kérdés, hogy miért nem hatékonyan foglalkoznak ezzel a témával…

Érdekel? Elmondom majd véleményemet.

Célom, hogy létrehozzak egy közösséget, amely hozzám csatlakozva olyan étkezési szokásokat fog kialakítani, amellyel egészsége, erőnléte, fizikai és szellemi frissessége, életminősége, élettartama jelentősen növekedni fog amellett, hogy minden egyes étkezését fantasztikus élvezetként éli meg.

Annak érdekében, hogy ezt elérjem, hiteles cikkekkel, tanulmányokkal, online és személyes előadásokkal, bemutatókkal, programokkal közvetítem üzenetemet, adom át tudásomat, tapasztalatomat. Természetesen személyre tervezett megoldással, ajánlással, tanácsadással is segítek. Neked is!

Egyél tiszta, teljes körű élelmet, ennivalót! Táplálkozz hasznosan és élvezettel!

Létrehozzuk a TÉTÉ Klub-ot a következő célokkal:

• a tagokat hasznos és hiteles információkkal lássuk el arra vonatkozóan, hogy mit egyenek, mit ne egyenek, ha egészségesen akarnak táplálkozni,
• a tagok részére szervezzünk olyan programokat, amelyeken az egészséges táplálkozásra, életmódra vonatkozó konkrét ismereteket szerezhetnek, és azokat a gyakorlatban is elsajátíthatják,
• a tagok által hozzáférhető adatbázist hozzunk létre, amely tartalmazza a vegyszerektől és feltételezhetően káros adalékanyagoktól mentes, természetes élelmek beszerzési helyeit, lehetőségeit.

Érdekesek számodra a blogon olvasott bejegyzések?

Szeretnél olyan élelmekkel táplálkozni, amelyek egészségedet, szellemi és fizikai aktivitásodat szolgálják, emellett élvezetet nyújt számodra a fogyasztásuk?

Szólj hozzá a bejegyzésekhez! Írd meg kérdéseidet, véleményedet, szándékodat a klubbal kapcsolatban a teteklub@gmail.com e-mail címre!

2011.01.30. Baráti üdvözlettel: Nagy József, táplálkozási tanáűcsadó

Másik aktualitás. Mondhatjuk, örökzöld.

Nézzük csak!

Átfutva a blogot eszembe jutott valami. Mi az, hogy jó minőségű hús, húskészítmény, húsáru? No, ez az, amihez fűzök pár gondolatot.

Az élelmiszertörvény szabályoz sok mindent a biztonság miatt. A végrehajtási rendelete szintén kellő nyomatékot, hogy ne kerüljenek nem megbízható élelmiszerek kereskedelmi forgalomba. Sok-sok kémiai, biológiai, mikrobiológiai paramétert kell figyelembe venni az előállítás - gyártás - forgalmazás (értékesítés) során. A higieniai előírások gyakran már túlzóak. Viszont ez mind azt a célt szolgálja, hogy amit megeszünk, az megbízható táplálék legyen, egészségünkre nem ártalmas, fertőzést, betegséget nem okozó. Tehát biztonságosan elfogyaszthatjuk.

Meglesz a jóllakottság érzése és némi gasztronómiai, kulináris élvezetet is nyújt elfogyasztásuk. Valamint megvannak az alapvető tápértékei is ezeknek az élelmiszereknek. Kell ennél több?

Igen! Igen, kell! Kell, hogy kelljen több!

Nem divat és marketing alapon javaslom, hanem a természetes gyógyászat szempontjából is a bio húsok fogyasztását. Sanyi biztosan egyetért velem - gondolom.

Elképesztő a különbség a nagyüzemi állattartásból és a bio állattartásból származó vágóállatból kinyert hús között. De óriási a különbség a hagyományos házi és a bio állattenyésztés végtermékei között is.

Volt alkalmam megismerni ezt a témát már a kilencvenes évek közepén. Egy kedves ismerősöm osztrák cég gyógynövényekből készült takarmány kiegészítőit forgalmazta hazánkban - egyedülálló kezdeményezés volt - az állattenyésztők részére. Mi volt a jellemző akkor? Lehet, hogy még most is? Védőoltásokat, betegségek esetén különféle gyógyszereket, antibiotikumokat kaptak az állatok. Szorgalmazta az ismerősöm, hogy a vakcinák helyett inkább az állatok szoptatást követő takarmányozásánál kezdve használják preventatív módon a gyógynövényekből készült kiegészítőket. Volt eredménye munkájának takarmánykeverő üzemek némelyikében és állattartó telepeken.

A nem gyógyszerezett vágóállatok húsa teljesen más, mint a megszokott módon előállított állatok húsa. Állagában, színében, ízében, tápértékében. Nincs benne esetleges(!) szermaradvány, még a megengedhető mértékben sem.

A bio állattartás csakis vegyszermentes környezetben lehetséges. Előírás és ellenőrzik betartását. A takarmány csak olyan földekről származhat, amelyek adott távolságú környezetében nem permeteznek, nem használnak műtrágyákat és akármilyen vegyszereket. Természetesen legelső szempont a termőföld megfelelősége, tisztasága. A takarmányok termesztése, azok kártevőktől, fertőzésektől - gombáktól, baktériumoktól... - való védelme kizárólag természetes módon történhet. Csak az ilyen körülmények között termesztett takarmánnyal etehetőek a bio vágóállatok.

Ezzel szemben milyen takarmányon fejlődnek, híznak a nem bio állatok? Valamivel jobb a házi tartás. Kapják a kukoricát, búzát, de emellett takarmánykeverőkből származó indító (starter) tápokat a kölyök és kamasz korú állatok. Azokban mi található? Illetve mi található abban a takarmány gabonában, amit a gazda etet velük? Ha beteg az állat, mit csinál a gazda?
Tehát, még ez sem bio minőség, de jobb húst eredményez, mint az üzemi.

Érdekes dolog a sertések terén. Pár éve megtiltották a moslékos hizlalást. Nagy üzlet volt a moslékos hizlalás már a 70-es, 80-as években is. Vendéglőkből, nagykonyhákból hordták szinte ingyen a moslékot a gazdák, akik 100-200 vágósertést állítottak elő évente. A sertés mindenevő, mint mi. Mi van a konyhai ételmaradékokból készült moslékban?
Mi történik akkor, ha nem kap húst a sertés a hizlalás során, még hallisztet sem?

Nézzük a tartást! A vágóbaromfit a lehető legkisebb területen összezsúfolva - hogy még a minimális területük meglegyen, ami kell ahhoz, hogy el ne pusztuljanak - tartják és futószalag szerűen pumpálják beléjük a takarmányt, amiben jóféle, gyarapodásukat elősegítő adalékanyagok vannak. Extrém esetekről is tudunk - az állatvédők nem tudnak mindenről - amikor saját ürüléküket is felcsipegetik takarmány gyanánt.

A sertések tartása is hasonló fajlagos területen történik. Nem az a cél, hogy lemozogják a felszedett kilókat, hanem az, hogy minél rövidebb idő alatt elérjék a vágósúlyt és közben ne pusztuljanak el.

Ezzel szemben, hogyan tartják a bio vágóállatokat? Láttam egy bio baromfi telepet 13 éve egy mátrai faluban. Brutálisan nagy területen szaladgáltak a csirkék, tyúkok, kakasok, pulykák. Közben csipegették a tiszta füveket, növényeket a területen és kapták a bio körülmények között termesztett gabonát, amelyhez gyógynövények voltak keverve különféle célból. Ott legalább 500 méteres körzetben nyoma sem volt semmiféle vegyszernek. Mozogtak, szaladgáltak az állatok és a telepen fúrt kútból kapták a vizet.

Kaptam egy csirkét és egy tyúkot a telepről. Az az élmény, az az ízhatás, az a húsminőség, amit elfogyasztásukkor tapasztaltam, nem hasonlítható össze még a hipermarketek kínálta tanyasi csirkéből készített ételek elköltése alkalmával tapasztaltakkal sem. Aki egyszer megkóstolja az igazi csirkéből készült rántott húst vagy paprikást, az érti csak meg igazán a különbséget.

Volt alkalmam bio sertésből készült kolbászt is kóstolni, valamint kaptam egy adag bio sertés combot annak idején. Óriási volt a különbség a hús állagát, konyhai elkészítése során tapasztalt változásait, érzékszervi tulajdonságait és ízét, zamatát illetően a bolti sertés combéhoz viszonyítva.

Arról nem is beszélve, hogy mit nem ettem meg a boi sertéscombból készült étel elfogyasztásakor...

Megér egy próbát, ha beszerezhető bio hús!

Jó étvágyat hozzá!
Kérlek, szólj hozzá!

2011.01.07. Nagy József

Megdöbbentő, mi mindent esznek meg a emberek, amiről azt hiszik alapvető élelmiszer alapanyagokból készülnek. Nincs ez másként a húsipari termékeknél sem.

Nem akarok termék- és cég neveket írni itt, az oldalon. Viszont annyit leírhatok, hogy érdemes a drágább, kevés adalékanyagot, vagy azt egyáltalán nem tartalmazó húskészítményeket vásárolni, fogyasztani. A penészgombával (is) érlelt szalámik kilónkénti ára 3-4 ezer forint. Viszont 2-3 dkg szelettel készítve egy szendvicset jobban jár, mint 10-15 dkg - ugyanannyiba kerülő - párizsival, valamilyen felvágottal.

A szalámik víztartalma legfeljebb 28%. A párizsié 70% fölött van. A szalámikban a nitrites pácsón kívül - engedélyezett mennyiségben - nincs semmiféle adalékanyag. A párizsiban igen sok és sokféle adalékanyag megtalálható.

Na, a májas. Ezen belül vannak alkategóriák. Pástétom, kenő, szelő, paraszt, stb. jelzővel illetettek. Minél jobban kenhető, annál kevesebb májat tartalmaz. A szép sejmességét a magas zsírtartalma biztosítja. Ha adalékanyagok nélkül sok szalonnát (zsírt) akarnánk hozzáadni a májhoz és a húshoz - ami alapanyaga még a májasoknak -, akkor nem kötne össze a massza, szétesnének az alkatrészek. Kiváló zsírkötő, egyben emulgáló - emulziót kell gyártani a szalonnából és vízből a májas készítésekor - szerek vannak, amelyet engedéllyel használ a húsipar. Kérdés azonban, hogy mennyire egészségesek ezek a megengedett mennyiségben is?

Nem akarok megnevezni adalékanyagokat, de annyit leírhatok, hogy többségük növényi eredetű és vannak bőven szintetikusak is, valamint állati - nem hús - eredetűek. Ázsiából jön a g'-gumi (növényi), amit használ a húsipar is. De maradjunk a szójánál. Előszeretettel alkalmazott anyag. Magas a fehérjetartalma, így jól helyettesíti a húst. Ezen kívül vannak jó tulajdonságai, ami miatt megtalálható a főtt (hőkezelt) húskészítmények többségében.

Tehát: fehérje pótló, zsír- és vízkötő anyagok, hogy minél olcsóbban és nagy tömegben lehessen a kevés setésből, marhából, baromfiból sok húskészítményt gyártani. Van olyan májas készítmény, amelyik mintegy 30%-a máj. Persze vannak olyanok, amelyben 15%-nál nem található több máj. Kis részük még a magas zsírtartalmú nem nemes húsok, amelyek a vágóállatok darabolása, csontozása, a tőkehúsok kereskedelmi formázása során, lenyesve a szép húsokról az üzemekben maradnak. A többi összetevő szalonna és víz - no meg az adalékanyagok, fűszerek.

Egy adott húskészítmény vásárlásakor az a szempont elsősorban, hogy mennyire finom, jó ízű. Különösen fontos a termékek ízesítése, hiszen az adalékanyagok adta mellék ízeket el kell valamivel nyomni (gyakorlott szakemberek kiérzik a mellék ízeket és az alapján megmondják, milyen adalékanyagok vannak egy-egy termékben). Erre valók az ízfokozó adalékanyagok, aromák. Mivel ezekben a húskészítményekben kevés a hús, máj, ami a színét adná a terméknek, azt is kell valamivel pótolni. Biztosan ismert, hogy mivel? Újabb adalékanyaggal. Persze a gyártásnál használt nitrites só a kémiai reakciója során pirosítja, vörösíti a húsokat, de ez nem elég. Hőkezeléssel és levegő- (oxigén), vízgőzzáró műbélbe töltik ezeket a termékeket, de sok esetben a konzervipari gyakorlatnak megfelelően, használnak tartósító szert, szereket, pl. benzoátot, a nitritet.

Hiper- és szupermarketekben vannak saját márkás májasok piszok olcsón. Na, ezek azok, amelyek nem sok májat és húst láttak. Viszont jól kenhetőek, tetszetős a színük, jó az ízük. Kell ennél több?

Persze vannak természetes bélbe töltött, füstölt (szép sárgás a burkoló bél) májas készítmények is. Nem kenhetőek, inkább szelhetőek, barnás a színük és drágák. No, ezekben van elegendő máj és hús, - olyanok, mint a paraszti konyhákon található, saját vágáskor készített házi májasok.

Jó étvágyat! ..

2011.01.10.  Nagy József, táplálkozási tanácsadó

 

Szilveszter előtt óriás plakáton tálalták a kilogrammonként 200 forintos virslit. Elgondolkodtam azon, milyen okosak azok a kollégák, akik úgy összeraknak egyí virslinek látszó húskészítményt, ami jó ízű és ilyen olcsó.

Tudom, szükség van az ilyen olcsó termékekre is, mert különben sokak szilveszteri asztalán nem lehetne a szokásos virsli.

A legalacsonyabb minőségű hús  - amiből a virsli készülhet – üzemi előállítási költsége legalább duplája a virsli árának. Még a szalonnáé is.

Akkor miből készül ez a virsli, ha ilyen olcsón adják?

Szinte nyomokban fellelhető mennyiségű húsból, kevés zsíradékból és sok vízből, valamint az ezeket összetartó adalékanyagokból, fehérjét pótló szójából, íz- és színfokozó szerekből (a teljesség igénye nélkül).

No, ez az az élelem, amit nem ajánlok! Az ilyen virsliben lévő szerekre nincs szüksége a szervezetednek!

Jogosan kérdezheted, hogy akkor mit egyél?

Inkább azt a virslit, ami 1.200 Ft/kg! Abban - feltételezhetően - több a hús, ezáltal tápértéke magasabb, valamint kevesebb kötő-, fehérjepótló anyagot, zsírt tartalmaz, ami hozzájárul a jellegtelen ízhez.

Ugyanis a kérdésre nem tudom azt válaszolni, olyat egyél, amelyikben nincsenek ilyen szerek.

Hetven éve csak húsból, szalonnából és vízből gyártották a virslit. De ebbe most ne menjünk bele…

Ma már mindegyikben van valamilyen adalékanyag. Törekedj olyan virsli fogyasztására, amelyikben a lehető legkevesebb van ezekből!

Légy körültekintő vásárláskor! Ne csak a virslinél! A napokban kiderült, többféle élelmiszer – a baromfihús is – dioxinnal szennyezett Németországban. Biztosan halottál róla. Ez pedig rákkeltő.

Kiderült az is, hogy egy bizonyos helyen, állati takarmányban nukleáris szennyezettséget, radioaktivitást tapasztaltak. Természetesen mindkét esetben intézkedtek az illetékes hatóságok. Tehát félned nem kell! De ez nem jelenti azt, hogy ne légy óvatos és tudatos fogyasztó!

Sokan úgy gondolják, a bio élelmiszer biztonságot is jelent. Igen, vannak olyan bio termelők, akik megbízhatóak. Persze az is előfordul, hogy hiába a tanúsítvány, a gyakori ellenőrzés, mégsem igazán bio az a bio. De tudok olyan beszerzési forrásokat, ahol bio körülmények között tenyésztik a vágóállatokat, a zöldségeket, gyümölcsöket, de nincs tanúsítványuk arról, hogy a termékük bio.

Következő alkalommal erről a bio dologról fogok írni részletesebben.

Kérlek, mondd el véleményedet!

Írd meg nem publikus kérdésedet a teteklub@gmail.com e-mail címünkre és válaszolunk neked!

2011.01.10.  Üdvözlettel: Nagy József, táplálkozási tanácsadó

Hogyan izgathatod a maximális élvezetért a GÉ-pontodat?

Az ősidőkben a szex a fajfenntartás célját szolgálta. Nem igen azért művelték ősanyáink, ősapáink, hogy pótolhatatlan élvezetben legyen részük.

Az elemi ösztön megmaradt, viszont a szexuális kultúránk változott, fejlődött.

Hasonló a helyzet a táplálkozásra vonatkozóan. Nagyon régen azért ettek őseink, hogy életben maradjanak. Nem igazán hódoltak, a gasztronómia által nyújtott élvezetnek. Ma már fontos, hogy élelmeink elfogyasztása kellő kulináris élvezetet is nyújtson.

Vannak, akik a jó szexhez hasonlítják azt az élvezetet, amit átélnek egy pompás étel-ital sor elköltésekor. Nyilván, ki-ki vérmérséklete szerint.

Na, de nézzük csak a GÉ-pontot! Mi is ez? Gasztronómiai Élvezeti pont.

Jó hír, hogy nem csak nőknek van. Ráadásul több is van belőle.

Most jön a lényeg! Ezeket kell megfelelően izgatni, hogy mennyei élvezetben legyen részünk étkezéseink során.

Folytatom a gondolatsort a következő cikkben, most csak két példa arra, hogy mi az, amivel ne izgasd ezeket a pontjaidat, és mi az, amivel bátran.

Itt van ez a konzerv. Első benyomásra azt hinném, darált sertéshús van benne, hiszen ezt írták a címkéjére. Aztán bogarászva a csomagolás – konzervdoboz – címkéjén, kiderül, hogy van benne sertéshús is, de csak a 40 dkg 10%-a, azaz 4 dkg.

Legnagyobb mennyiségben víz, azt követően gyártási (hasaalja) szalonna az alapanyaga ennek az élelmiszernek. Ezeken kívül különféle adalékanyagok, hogy összeálljon ez a massza, legyen elfogadható íze, színe, szaga.

Kérdés az, kinek elfogadható? Neked igen?

Javaslom, hogy ezzel a darált sertéshús konzervvel ne izgasd a GÉ-pontjaidat!

Izgathatod viszont például bio sertéshúsból készült darált hússal. Készíthetsz belőle fasírtot, használhatod rakott zöldségekhez, olaszos tésztákhoz.

No, de biztosan bio mind az az élelem, aminek a tanúsítványa bizonyítja, hogy bio?

Elgondolkodtató a következő eset. Pár éve egy élelmiszergyártó üzem tulajdonosa kért tőlem segítséget arra vonatkozóan, hogy az ÁNTSZ-nél lévő kapcsolataim, segítségével meg tudnánk-e oldani egy ellenőrzésből következő, számára előírt, igen költséges feladatként jelentkező problémát? Azt mondta, nem lenne hálátlan az illetékesnél.

Tolmácsoltam a hálára vonatkozó szándékát és megoldottnak nyilvánították a problémát. Ekkor jöttem rá, hogy a nem kellően fizetett hivatalnokok sem kapnak semmit ingyen az üzletekben…

Mennyi olyan hírt hallottál, olvastál, amikor romlott, vagy a romlotthoz közeli minőségű élelmiszert hoztak forgalomba, vagy csak akartak, de lebuktak? Szerinted van olyan, amiről nem is hallottál?

Szerinted van Magyarországon sok olyan 100 hektáros termőföld, ahová nem jut el a levegőn vagy a talajon keresztül vegyszer, akár kis koncentrációban sem? Ha mégis van, akkor az ott termesztett takarmánynövény genetikailag olyan, hogy növényvédő szerek nélkül ellenáll a gombás, baktériumos fertőzéseknek?

Ha nem áll ellen, akkor gyógynövény kivonatokból készült permettel védekezhet a gazda a fertőzések, növény betegségek ellen?

De ne feszegessük a témát erről az oldalról megközelítve! Nézzük máshogyan!

Mennyibe kerül egy kilogramm sertés comb az üzletekben? Mennyibe kerül egy kilogramm bio sertéscomb?

Ha nem tudod, kalkulálhatsz úgy, hogy kétszer, háromszor annyiba kerül a bio, mint a nem bio. Beszerzési forrástól függően.

Vannak tanyák, farmok, ahol a biohoz hasonló körülmények között, a biohoz hasonló technológiával nevelik, hizlalják a vágóállatokat, csirkét, tyúkot, sertést, juhot, kecskét, marhát. Az innen beszerzett vágóállatokból kitermelt hús jóval olcsóbb, mint a bio – nem kell az árban érvényesíteni a bio minősítéssel járó magas költségeket --, és minőségben igen hasonló ahhoz.

Meglepően hasonló eredményt kapnánk, ha kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi vizsgálat alá vetnénk a bio farmról és egy nem bio tanyáról származó sertéshúst.

Sőt, igen hasonló eredményt kapnánk egy jól takarmányozott, jól tartott házi hizlalású sertésből származó hús esetén is.

Többet, vagy kevesebbet akarsz fizetni ugyanazért a minőségért?

Létrehoztunk egy csoportot a következő célokkal:

• a tagokat hasznos és hiteles információkkal lássuk el arra vonatkozóan, hogy mit egyenek, mit ne egyenek, ha egészségesen akarnak táplálkozni,
• a tagok részére szervezzünk olyan programokat, amelyeken az egészséges táplálkozásra, életmódra vonatkozó konkrét ismereteket szerezhetnek, és azokat a gyakorlatban sajátíthatják el,
• a tagok által hozzáférhető adatbázist hozzunk létre, amely tartalmazza a vegyszerektől és feltételezhetően káros adalékanyagoktól mentes, természetes élelmek beszerzési helyeit, lehetőségeit.

Gyere, csatlakozz csoportunkhoz! Regisztrálj itt az oldalon!

2011. január 23.     Üdvözlettel: Nagy József, táplálkozási tanácsadó